Ma már nagy mennyiségű tartály létezik amely használható a gyümölcs őrlemény és a törköly tárolására, és azok közül néhány akár a kapott pálinka pihentetésére is szolgál. Ezek a fatartályok (hordók, kádak, dézsák), műanyag tartályok különböző méretekben, formákban és nagyságokban, fémedények, beton tartályok vagy medencék, stb.
A pálinka készítéséhez egy háztartáson belül leginkább a fa és műanyag tartályok használatosak (50-200 literes hordók). A párlat tárolásához- pálinka, a fa tartályok is szóba kerülnek – hordók ( azokra az italokra amelyek színt kell, hogy kapjanak) és az üveg ballonok a színtelen pálinkákhoz pihentetés és véglegesítés után.
Fa tartályok
Igen fontos minden tartály esetén, de főként a fa tartályokat jól megmosni és konzerválni az ürítésüket követően. Amint kiürülnek, szükséges azokat vízzel alaposan megmosni, ezután pedig 2%-os szóda oldattal jól kisikálni ( 1 liter vízre feloldunk 20 g szódát). Sokszor a megerjedt törköly tetején létrejönnek vad élesztők amelyek fehéres réteget képeznek (úgynevezett borvirág), amely a törköly ürítését követően ottmarad a tartály falain. Tekintettel arra hogy a réteg nem megy mélyebbre a tartály gyűrűibe, így az eltávolítható vízzel és 2%-os szóda oldattal. A belső falak leöblítését jól el kell végezni, hogy ha a tartályban törköly volt, ne maradjanak fent a legkisebb szemcsék sem. A kiöblítést mind addig végezni kell míg a tartályból távozó víz nem válik teljesen átlátszóvá és szagtalanná.
Ha nem folytatjuk a fatartályok használatát kötelező azokat konzerválni. A nem konzervált üres tartályokban gyorsan elszaporodnának a penészek és a baktériumok, amelyek a hordót használhatatlanná tennék. A fatartályok konzerválása 2 módon történik: a) a kénszalagok égetésével a kimosott tartályban b) a tartály kénessavval való feltöltése (H2S03), amely nem más mint vízben hígított kén-dioxid.
A tartály 100 liter térfogatára egy kénszalagot kell meggyújtani, amely 2,5 g ként tartalmaz. 1 g kén égetésével 2 g kén-dioxid jön létre. A tartály térfogatától függően, adott számú kénszalagot kell egy acélhuzalra felfűzni, meggyújtani és a tartályba tenni. Ha a tartály hosszabb ideig áll majd üresen (kádak, hordók, fedeles dézsák), minden 4-6 hetente kénezni kell azokat, mert az elvész a párolgással és oxidációval a tartályból. A ként fel kell vinni azbeszt szalagra, mert akkor égés során nem csöpög a tartályba. Ha a szalagok nem azbeszt tartalmúak ( papír vagy szövet), a tartályba kell önteni egy kis vizet ( a tartály nagyságától függ), hogy benne maradjon a kén amely lecsöpög és vízzel később eltávolításra kerül a tartályból. A kénszalagok bevitelét követően a tartályt le kell zárni, és később zárva tárolandó hogy a kén-dioxid ne párologjon el gyorsan.
A fa tartályok másik tárolási módszere 0,05%-os kénessav oldattal (H2S03) hatásosabb. Így megelőzhető a káros mikroorganizmusok elszaporodása a tartályban, és megakadályozzuk vele a kiszáradást. Egy liter 6%-os kénessav amely jelen van a kereskedelemben 200 liter vízbe öntendő. A tartályt jól le kell zárni és csak szükség szerint öntünk hozzá még vizet. Az így konzervált fatartályt sikeresen tárolhatjuk akár 1 évig. Használat előtt, a fatartályokat amelyek konzerválva lettek száraz vagy nedves folyamattal jól ki kell mosni vízzel hogy eltávolítsuk a kén-dioxidot és a szulfátokat amelyek a kén-dioxid oxidálásával jöttek létre.
Fatartályok lúgózása
Az új fahordókat és kádakat amelyek a bor és pálinka tárolására szolgálnak mindenek előtt fontos lúgózni. Lúgózás alatt értjük a meghatározott munkálatokat amelyekkel eltávolítjuk az erős és keserű tanin anyagokat a tartályból, és a fára utaló ízeket és szagokat. Ha előzetes feldolgozás nélkül öntenénk bele a tartályba a bort vagy pálinkát, ő rövid időn belül keserűvé és sötét színűvé válna. A must, gyümölcs örlemény vagy törköly erjedése szintén lassítottá válhat vagy teljesen elmaradhat, mert ezek a háttéranyagok ellehetetlenítik az élesztő szaporodását amely vezeti az erjedést. Hogy ez mind ne jöjjön létre, az új hordókat és tartályokat az alábbi módon dolgozzuk át: ha van vízpárát gyártó készülékünk, azt mindaddig bevezetjük a tartályba, míg az nem melegszik fel annyira, hogy kívülről nem tudjuk a kezünket a tartályon tartani, ezután pedig a tartályt hűlni hagyjuk, vagy abba hideg vizet öntünk és azonnal utána kiürítjük. Ezt a folyamatot addig kell ismételni míg az edényből nem foluik ki a színtelen és tiszta víz amely fára utaló szagoktól és ízektől mentes.
A második folyamat a következőképpen történik: az új hordót mindenek előtt ki kell mosni hideg vízzel, ezután hideggel töltjük fel és 2-3 napot állni hagyják, majd kiürítik. Ezután azonnal 4-5%-os konyhai só oldatos vízzel (100 literre 4-5 kg konyhasó) felforralják és a hordóba öntik ( 100 liter hordó térfogatonként 30 liter sózott víz). A hordót jól lezárják, erősen megrázzák és megütögetik, majd kiürítik, felöntik 2%-os szódaoldattal (Na2C03) és ismét időnként átgörgetik 20-30 percen át. Ezután a hordót jól ki kell mosni hideg vízzel, feltölteni hideg vízzel és állni hagyni 2-3 napig. Ezidő után meg kell próbálni a vizet hogy fára utaló íze és illata van-e, és átkontrollálni a színét és tisztaságát.
Folyamatok a szétszáradt tartályokkal
Ha a fatartályok hosszú ideig üresen álltak kint, vagy száraz helyiségekben, szétszáradnak. A deszkák között üres hely keletkezik, a fémgyűrűk ellazulnak, néha le is esnek. A hordókat ilyen állapotban nem lehet használni.
Mindenek előtt a fémgyűrűket vissza kell helyezni a helyükre erős rászorítás nélkül. Ellenben később megrepedhetnek. A hordóba vizet öntenek, és kívülről jól megnedvesítik vízzel. A víz gyorsan kifolyik, és ezt csap vagy pumpa alatt kell csinálni, ahol folyton hozzáönthető a víz. 5-10 nap után a deszkák annyi vizet isznak fel hogy ismét megduzzadnak és kitöltik a nyílásokat amelyek száradás miatt jöttek létre. Sokkal gyorsabb előkészítési módszere ezeknek a hordóknak, ha vízpárát használunk. Ha valamilyen vízpára forrással rendelkezünk, azt be kell vezetni a hordóba a csapoló nyíláson, amelyet úgy kell elhelyezni hogy a hordó alján legyen, és a kondenzált víz ugyanazon a nyíláson távozzon. A vízpárát mindaddig kell bevezetni míg a hordó megduzzad. Az abroncsokat kalapácsütéssel könnyen vissza lehet vezetni a helyükre.
Szín eltávolítása a fahordókból amelyekben vörösbor lett tárolva
Mindenek előtt a dézsa vagy a tartály belső falairól lekaparásra kerül a borkő, ezután pedig a tartályt kimossák vízzel amelybe 100 literenként hozzáadásra került 5 liter koncentrált sósav (HCL). A mosást addig végzik míg a hordóból vörös víz távozik, ezután pedig forró majd hideg vízzel mossák ki. A szín eltávolítása a vörösbort követően a tartály falairól elvégezhető úgy is hogy a hordóba vagy tartályba 1 kg oltatlan mészt öntünk és 5 liter vizet minden 100 liter hordó térfogatra. A mész eloltódik, a hordót lezárják és jól átgörgetik. Ezután 10-15 kg szódát öntenek minden 100 liter vízre és a hordóba öntik, ezt jól átgörgetik, majd jól kimossák vízzel még a mész utolsó részei is eltűnnek.
Dohos és penészes tartályok tisztítása
Ha a dohos szagú tartályokba a penészre gyümölcscefrét teszünk erjedésre, kellemetlen szagot kapna amely áttérne a pálinkára is.
A pálinka ilyen tartályokban súlyosabb esetekben teljesen használhatatlanná válna.
Mindenek előtt a tartály 100 literes térfogatánként öntsünk 3-5 liter melegvizet amelyben 100g kálium-permanganátot oldunk fel (bipermanganát). A hordót jól átgörgetjük és kimossuk meleg vízzel. A sötét szín amely apermanganáttól jön létre, 0,5%-os kénessavval eltávolítható (megvásárolható kénessav H2SO4 6%-os koncentrációban 10-szeresen feloldva, 1 liter savra 10 liter vizet adunk) vagy 1%-os tartósítószerrel (kálium-metabiszulfit) vízben. Miután ezek közül az egyik oldatot jól átgörgetjük benne és néhány óra múlva kiürítjük, jól ki kell öblíteni vízzel.
A tartályok, amelyekben penész jött létre, de még mindig nincs kellemetlen, intenzív szaguk, vízzel kerülnek feldolgozásra amelyhez koncentrált kénsav lett hozzáadva (H2SO vagy vitriol) és hipermangán. 100 liter vízre kell 100 g koncentrált kénsavat adni és 200 g kálium-permanganátot. A hordót jól át kell görgetni, majd kiüríteni, ezután pedig 2-3-szor kimosni vízzel, amelyhez hipermangán lett hozzáadva (200 g 100 liter vízre). A sötét színű lerakódás a hipermangántól az előzetes módon kerül eltávolításra.
Ecetszagú hordók
Az ecetszagú hordók (a megsavanyodott hordók –ecetre emlékeztető szaguk van) és összességében az összes hibás fatartályt rendbe hozhatjuk a következő kezeléssel: minden 100 liter térfogatra 2 kg oltatlan mészt teszünk, a hordót lezárjuk, és néhányszor átgörgetjük. Ezután az egyik aljára fordítjuk, a másikat pedig leszedjük, és kisikáljuk a belső falait dörzskefével. Az aljat ismét elhelyezzük, a hordót kiürítjük és jól kimossuk vízzel. A nagyobb fatartályok – kádaknak van ajtaja amin keresztül az ember bejuthat és megmoshatja azt. Ha a hordó továbbra is hibás (rossz szagú), a hordót nagyjából feléig megtöltjük vízzel és 1,5 kg koncnetrált (műszaki) kénsavat adunk hozzá. Emellett vigyázva öntsük a savat a vízbe (vékony folyással) hogy ne csapódjon szét (vigyázzunk a szemünkre). A hordót jól átütögetjük és átgörgetjük és egy hétig állni hagyjuk, kiürítjük és jól átmossuk vízzel. Ha a kellemetlen szag továbbra is megmarad ( ecetes szag, doh vagy penész), a hordóba vizet öntünk és 100 literenként 10 g kálium-permanganátot adunk. Lezárjuk és jól átgörgetjük. Nagyjából 3 napot állni hagyjuk és időnként görgetjük. Ezután a hordót kiür#ítjük, a sötét lerakódást a hipermangántól pedig 1%-os kálium-metabiszulfit oldattal eltávolítjuk (10g egy liter vízre) a hordót pedig eközben jól kimossuk.
