A meggypálinka és a cseresznyepálinka a legnemesebb és legfinomabb gyümölcspálinkák közé sorolható, és mint ilyenek ínyencségnek számítanak. A cseresznyéből készült pálinkát magyarországi nevén cseresznyepálinkaként készítik. Kiemelkedő minőségének köszönhetően nagyon ismert és világhírű a Németországban, a Fekete-erdő környékén készített cseresznyepálinka, ismert nevén Fekete-erdei cseresznyepálinka (Schwarzwalder Kirschwasser). Célszerű a meggy és a cseresznye és a meggy külön történő feldolgozása pálinkaként. Annak érdekében, hogy a cseresznyepálinka minősége ne változzon lényegesen, a cseresznye feldolgozása során 10-20% meggy adható hozzá.
A pálinka feldolgozáshoz használt gyümölcsöknek teljesen érettnek kell lenniük, a cukortartalomnak magasnak, a termések íze minél hangsúlyosabb, és fontos a mag és a gyümölcshús aránya is.
A csersznye és a meggy pálinkaként való feldolgozásának technikája a következő műveleteket tartalmazza:
|
- a gyümölcsök szár nélküli leszedése |
|---|
|
- a gyümölcsök zúzása szükség szerint |
|
- a gyümölcsök elhelyezése az erjesztőtálakban és az alkoholos erjedés kivitelezése |
|
- az erjesztett őrlemény desztillációja |
|
- a pálinka érlelése és véglegesítése |
A gyümölcs leszedését szár nélkül kell végrehajtani, amely csak helyet foglal az erjesztőedényben, kevesebb mennyiségű pálinka nyerhető ki, idegen és rossz ízt ad, amely a szárból kiváló különböző anyagok pálinkába való kipárlása eredményeként, a desztilláció során jelentkezik. Ezért azon cseresznyéből és meggyből, amelynek a szárát nem távolították el, soha sem kapható minőséges pálinka.
A gyümölcs zúzására csak szükség esetén kerül sor. Pontosabban, a cseresznye és a meggy lédús, és saját súlyuk hatása alatt, az erjesztő edényekbe kiengedik a levüket, azaz összezúzódnak. Azonban, ha a gyümölcsök a fán többé-kevésbé fonnyadtak, szükséges az összezúzásuk. Ebben az esetben a zúzóhengereket gumival kell bevonni, hogy a magok a keverés közben ne törjenek össze. Legtöbb 5% mag törhet össze, egyébként az illata a mag illatához azaz keserű mandulához hasonló lenne, amely elfedné a cseresznye- és meggypálinka finom és gyengéd ízét. Az erősebben fonnyadt cseresznyéhez zúzás után valamennyi vizet kell adni, hogy az erjedés zavartalanul végbemehessen.
Az alkoholos erjedés általában zárt erjesztő edényekben történik (erjesztőkben), hogy megakadályozzák ecetsav-baktériumok szaporodását és az íz és alkohol csökkenését. Ugyanezen okból nagyon fontos az erjedés befejezését a megfelelő időben megállapítani és elvégezni a desztillációt. A “tisztább” erjesztés érdekében ajánlott 100 kg cseresznye őrleményhez 110 ml tömény kénsavat (H2SO4), adni, különösen akkor ha a gyümölcsök nem voltak a legegészségesebbek. Egyébként az egészséges gyümölcsökből készült cseresznye őrlemény erjesztése nagyon “tiszta”. Az erjedés befejezése az almapálinkánál leírt módszerrel állapítható meg. A megerjedt cefre szűrlete 12-20°Ое értéket mutat.
